"Az igazság olyan takaró, ami alól kilóg az ember lába az ember hiába rángatja, valamilye mindig kilóg alóla, akárhogy cibálja, valamilye mindig fázni fog attól fogva, hogy először felsírunk, egész addig míg utolsót sóhajtunk nem takarja csak az arcunk, amikor szűkölve, nyüszítve sírunk."

(Holt költők társasága c. film)