2010. február 26.

„Ez a legszentebb kötelezettségek egyike, amellyel a barátok,
a családtagok tartoznak egymásnak. Nem hagyják kialudni az
emlékezés lángját, így aztán, ha valaki meghal, nem tűnik el azonnal
és nyomtalanul a világból, valamilyen szinten tovább él, legalábbis
addig, amíg azok élnek, akik szerették. Az ilyen emlékezés fontos
fegyver az élet zűrzavarai és a halál ellen, ez biztosítja a
folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a
rendhez és az értelemhez.”

(Dean Ray Koontz)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése